arrow_back Vissza

Mekkora számunkra az ideális lakás? 2. rész

Aki egyedül él („szingli”), annak szinte minden lakásméret elegendő lehet, akinek gyerekei születnek, azt tapasztalja, hogy nincsen akkora méret, ami elég lenne, hogy nyugalom és rend alakulhasson ki.

Természetesen a hazai lakáskínálatból lehet azért arra következtetni, hogy a párok, az egyedülállók 30-50 négyzetméteres lakásokban is kényelmesen el tudnak indulni, míg egy 4-5 fős család már inkább 70-100 négyzetméteres lakást érez indulószintnek.Mi határozhatja meg, hogy egy lakásvásárlási döntést hozó embernek vagy családnak mi az ideális lakásméret? Pár szempontot kiemelnénk:

1. A pénzügyi keret

Természetesen a pénz egy fontos limit, meddig ér a takaró, milyen méretű lakást, milyen pénzügyi konstrukcióban tudunk megvásárolni. Ebből indul ki mindenki, de azért az biztos, hogy akinek nagyon határozott céljai vannak, annak családi segítséggel, hosszú programokkal, kedvező lakáshitelekkel kicsit megnyújtható az a bizonyos takaró.

2. Lakhatási, kiadási, vagy hosszabb távú befektetési cél

Nagyon fontos, hogy egyáltalán miért állunk lakásvásárlási döntés előtt. E posztban mi inkább a lakhatási szempontokkal foglalkozunk, de könnyen lehet, hogy ami saját használatra nagyon vonzó lenne, az a piacon nehezebben lenne hasznosítható, ott más a sláger. Aki a kiadásból szeretne jól profitálni, az azt nézi, hogy hol és milyen méretben lehet lakásokat jól kiadni, aki pedig az értéknövekedésre bazírozik, ő azt nézi, hogy mely régióban várható fellendülés, hol alulárazottak a lakások.

3. A család mérete

Ha lakhatási céllal vizsgálódunk, akkor az első kérdés értelemszerűen az, hogy hányan szeretnénk költözni? Ennél a pontnál aztán már nagyon sok mérlegelendő tényező jöhet szóba. Vannak-e speciális igények? Van-e olyan családtag, akinek nagyobb helyre, speciális eszközökre (zongora) van szüksége, együtt alszanak-e a szülők, vagy külön életteret igényelnek. A gyerekek száma mellett a méretük, a koruk is fontos, inkább együtt szeretnek lenni, vagy fontosabb már nekik a külön szoba, milyen neműek, mekkora a korkülönbség, hogy jönnek ki egymással, emeletes ágynak kell elférnie, vagy szóló ágyaknak. Aki kicsit módosabb, már olyan kérdéseket is át tud gondolni, hogy mennyire jellemző az, hogy vendégeket is hívunk, van-e olyan barát, rokon, külföldi családtag, aki miatt akár vendégszobát is érdemes fenntartani?

4. A jövőképünk

Az aktuális családi állapot mellett az sem mellékes, hogy mennyire tervezzük a közeljövőben bővíteni a lakásban élők számát? Várható-e újabb gyermek, vagy lehetséges-e, hogy hamarosan egy idős szülőt is magunkhoz kell venni?  Költözni nem egy akkora öröm, ha jó eséllyel hamarosan bővülhet a család, érdemes rögtön egyet, vagy akár kettőt ugrani, nehogy minden gyerek születésénél újból költözni kelljen.

5. Életvitelünk

Magyarországon azért a legtöbben intenzíven használjuk a lakásunkat. Amikor végigmegyünk egy magyar településen este 7-kor, láthatóan szinte mindenki az otthonában van, tanul vagy még dolgozik, gyereket nevel, házimunkát végez, étkezik, tévézik, vagy bármi mást csinál. Magyarországon a járványhelyzet miatt az elmúlt másfél évben sokak életében még erősebb szempont lett a méret, a jó levegő, az, hogy a lakásban élőknek legyen saját élettere, ne zavarják egymást. Korábban talán hangsúlyosabb volt a jó közlekedési elhelyezkedés, hiszen reggelente mindenki ment a dolgára. Most egy kicsit megerősödött a jó levegő vonzereje, az izoláltság igénye.

Jó tervezéssel mindenre jut hely.

A modern lakástervezési elvek segítségével kevesebb négyzetméterből is kényelmesen kihozható a benne lakók élettere. Nézzünk néhány példát:

  • Ma már alig akar valaki külön konyhát. A nappalival egy légtérben levő amerikai konyha gazdaságosabb, kényelmesebb, élhetőbb. Aki főz, az nincs kirekesztve a családi életből, nem csak az étkezés, hanem annak előkészítése is egy közös program. 
  • A fürdőszobától különálló WC előnyeit nem kell magyarázni, hogy mennyivel praktikusabb több lakó esetén. Ráadásul egy külön WC kisebb helyiségben kaphat helyet, kevésbé erősíti fel a benti zajokat, jobban eltávolítható a nappalitól
  • Egy gardróbszoba, vagy a közlekedőkben kialakított beépített szekrények elnyelik a ruhákat és sok más holmit. Így megszűnik a zsúfoltság, a szekrények nem vesznek el helyet a hálószobákból, így azok 10-12 négyzetméterrel is élhetőek tudnak lenni.
  • A mosókonyha korábban a családi házak luxusa volt, ma már 60-70 négyzetméteres lakásokban is felbukkan. Előnye, hogy a zakatoló mosógép, a kazán, vagy a bojler nem a szépen kicsempézett fürdőszobából vesz el helyet. Ráadásul a fürdőkben is elég lehet egy zuhanykabin, így további négyzetméterek nyerhetők. Ezáltal befér akár egy vízhatlan karosszék is, így ez a szoba nem csak a gyors tisztálkodás helye. Akár ketten is bent tartózkodhatnak, a reggeli napirendegyeztetéstől az esti romantikázásig mindenféle célra jó egy gépektől mentesített fürdő.
  • Ma már nem divat a szekrénysor, egyre inkább digitális tartalmakat fogyasztunk, kevesebb könyv kér helyet a lakásokban, és a tévének sem kell szekrény, csak egy fali konzol. Így nem csökken automatikusan egy nappali az egykor kötelezően az egész falat beborító szekrénysorral.
  • Az erkélyek, teraszok, a padlótól plafonig érő ablakok mind növelik a lakások térérzetét. Minél több a természetes fény egy helyiségben, annál kellemesebb.
forrás: