Korábban a lakáshitelpiacon a bankok nem vették figyelembe azt, hogy a kiszemelt lakás mennyire energiahatékony. A Magyar Nemzeti Bank ezt elégelte meg, és egy kedvező kamatozású hiteltermékkel beavatkozott. Érdemes tájékozódni, mert bár a program méretes, 200 milliárd forintos, de biztosan csak a keret kimerüléséig tart.
Az elmúlt évtizedekben, de különösen az elmúlt pár évben „zöld” szempontból alaposan megváltozott a világ. A jegybankoknak, így a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) például általában két nagy célja volt mindenhol. Az árstabilitás, vagyis az infláció elleni harc és a pénzügyi rendszer működőképességének és biztonságának fenntartása.
Aztán a zöld célok, a fenntarthatóság szép lassan a jegybankok életében is fontos lett, hiszen már gyakorlatilag nem nagyon maradt olyan alrendszere a gazdaságnak, ahol a szereplők ne ismerték volna fel, hogy amennyiben nem vigyázunk a környezetünkre, akkor az mindenféle káros hatással jár az üzletre is.
Az MNB gyorsan lépett
A Covid egy kicsit azért veszélyeztette is ezt a folyamatot. Hirtelen fontosabb lett a biztonságos csomagolás. Az egyszer használatos műanyagok elleni harc ideiglenesen zárójelbe került. Fontosabb lett a távolságtartás, elfelejtettük a tömegközlekedést és visszaültünk az autókba. És annyira szerettük volna újra a fellendülést, hogy a mentőcsomagok rosszabb esetben elhomályosították a karbonsemlegesség céljait.
Ám a Magyar Nemzeti Bank megpróbálta a két célt, vagyis a gazdaság újraindulását és a zöld szempontokat párhuzamosan segíteni. Így Európában elsőként, a meglevő mandátumai mellé kapott egy újat, a fenntarthatóság szolgálatát. Ebbe aztán sok minden beletartozhat, az MNB saját ökológiai lábnyomának csökkentése, a zöld példamutatás, a pénzügyi rendszer átalakítása ösztönzéssel, ajánlásokkal, vagy akár konkrét szabályozással.
A zöld lakáshitel
Minden nagy cél szolgálata alapvetően a konkrét lépések sikerességén múlik. Ezért a jegybank rögtön cselekvésre szánta el magát, részben ő maga is vásárol zöld kötvényeket, részben a korábbi Növekedési Hitelprogram (NHP) paramétereivel bevezetett egy zöld lakáshitelt.
Miről is van szó? Az MNB azt fájlalta, hogy amikor a kereskedelmi bankok döntenek egy-egy lakáshitelről, akkor sok mindent vizsgálhatnak. A kamatkörnyezetet, futamidőt, a kamatperiódust, az ingatlan értékét, az ügyfél fizetőképességét. Eddig azonban nem bukkant fel a szempontrendszerben az, hogy maga a lakás, vagy ház mennyire lesz klímabarát.
A Zöld Otthon Program azonban ezen szeretne változtatni és kifejezetten az ilyen (legalább BB minősítésű), vagyis kedvezőbb energia-hatékonyságú otthonok megvásárlásában segít.
A feltételek
Ahogy a jegybank vezetői rámutattak, a magyar lakáspiacon jelenleg csak a lakások 2,5 százaléka felel meg azoknak a magasabb energiahatékonysági követelményeknek, amelyek hamarosan már kötelezőek lesznek.
Fontos megjegyeznünk, hogy a Trendo ingatlanjai ezeket a feltételeket kivétel nélkül teljesítik. A mi koncepciónkban kiemelten hangsúlyos kérdés az energiahatékonyság, a takarékosság, a zöld felületek, legyenek azok teraszok, tetők, vagy kertek.
Az MNB a maga célzott (dedikált) hitelprogramjával az ilyen lakások megépítését, vagy megvásárlását támogatja. A hitelt a lakossági vevők vehetik majd fel, a cégek, így a fejlesztők közvetlenül nem, és a tervek szerint a program már 2021 októberében megnyílik, összesen 200 milliárd forint értékben és a keret kimerüléséig tart. Egy ügyfél legfeljebb 70 millió forint értékben vehet majd fel hitelt, és a maximális futamidő akár 25 év is lehet.
A kamat
És mi ebben a vonzerő? Természetesen a mérsékelt kamat, vagyis a hitel ára. A korábbi NHP-programnak megfelelően, az MNB itt is azzal támogat, hogy ő maga nem kér kamatot a pénze után. Azt 0 százalékon adja oda a programot levezénylő kereskedelmi bankoknak, amelyek maguk is csak limitált (2,5 százalékos) kamatot szedhetnek az ügyfelektől.
Ez már most is kedvező, de a jelen folyamatai, vagyis a korábbinál magasabb infláció és az emelkedő kamatkörnyezet időszakában egyre előnyösebb lehet az igénybevevőknek.
Érdemes hát tájékozódni, mert amikor elindul a program, az hiába lesz igen méretes, hiszen a teljes magyar GDP (nagyságrendileg 50 ezer milliárd forint) 0,4 százalékáról van szó, könnyen kimerülhet. A 200 milliárd forintos összeg magas, de azért az a tapasztalat, hogy ahol ajándékot osztanak, ott gyorsan nagy sor szokott kialakulni.
Lesz-e vajon folytatás? Talán igen, de mindezt ma még nehéz megítélni. A vállalásokból látszik, hogy az MNB komolyan veszi, hogy a gazdaságban, így a pénzügyi rendszerben is kötelező elem lesz a fenntartható növekedési pálya, illetve a környezeti feltételeket figyelembe vevő hozzáállás. Ám a jegybank gondolkodásában már megjelent az óvatosság is, a hűtés. Ezért nem lehet biztosra venni, hogy majd újabb forrásokat engednek rá a jó programra.
A jövő
Az MNB mindenesetre láthatóan szeretne ehhez a nagy kihíváshoz a saját eszköztárával is hozzájárulni. Nem kis feladatról van szó. A Világbank szerint másfél évtized alatt globálisan szinte felfoghatatlan mértékű, 90 ezer milliárd dollárnyi beruházásra van szükség. Magyarországon becslések szerint 2030-ig 9 ezer milliárd forint, 2050-ig 25 ezer milliárd forintnyi olyan invesztíció kell, amely közvetve, vagy közvetlenül, de a klímacélok elérését szolgálja.
Ezeknek a lépéseknek mindenre ki kell terjednie, az áramtermelésre, a közlekedésre, a fűtési rendszerekre, az iparra és a mezőgazdaságra, természetesen a magyar lakosság ingatlanjai is óhatatlanul részesei lesznek a nagy programnak.
Az MNB ebben szeretne éllovas lenni. Sok célja van, így a fogyasztói szemléletformálás, a klímatudatosság általános erősítése, a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelése és meghonosítása a pénzügyi rendszerben. Annak pedig, aki ennek a nemes célnak lakásvásárlói oldalról a haszonélvezője szeretne lenni, nem érdemes majd késlekednie. Ismételjük, a Trendo lakásai minden előírt kritériumnak megfelelnek.
forrás: